Ma gyorsan akartam valami finomat főzni és enni, így összedobtam egy pestós tésztát, amit nyáron mindig friss bazsalikomból készítek, mert klasszisokkal jobb, mint a bolti pestóból készített. De mivel egy telet nem bírok ki nélküle, így kiegyezem a gyengébb verzióval is. A pirított fenyőmag úgyis feldobja, és a chili, amivel kissé (vagy nagyon) megszórom.
Ami 25 éve állandó az étkezésemben, az a mediterrán étrend és az, hogy délig csak gyümölcsöt eszem. Szóval rengeteg paradicsomot, fokhagymát, rukkolát, olívabogyót fogyasztok, és néhány éve lazítottam kicsit a vegán étrendemen is, eszem tojást, mozzarellát és néha egy kevés görög joghurtot.
Amikor az ember figyeli a testét, az szinte beszél hozzánk. Akár úgy, hogy mondjuk utálom a céklát, és egyszer csak elkezdem kilószámra enni. Vagy úgy, hogy leterít minket a kajakóma ebéd után – engem már régen nem –, vagy pédául a reflux, amitől sokan szenvednek és ami könnyedén gyógyítható lenne, ha változtatnánk a szokásainkon és az étkezésünkön.
Én is voltam érzelmi evő, voltam hedonista, és imádok is enni, de sokkal jobban szeretem a jó közérzetet és a test könnyűségét, még egy bőséges ebéd után is. Az egyik dolog, ami nekem nagyon bevált, az a sok nyers étel fogyasztása. Két évvel ezelőtt, nyáron csináltam egy 30–40 napos nyersevés-kihívást, és magam is meglepődtem, hogy milyen könnyű volt. Soha életemben nem volt annyi energiám, mint akkor. És nem csak az energia tombolt bennem, hanem a kreativitás is.
Az abszolút kedvencem a nyers tökfőzelék és a kukoricaleves volt. Kesudióból házilag készítettem hozzá a „tejszínt”. A „tészta” pedig spirálozóval készült cukkiniből vagy édesburgonyából, és jó kis nyers ragukat találtam ki hozzá. Azt a fasírtnak látszó valamit a lenti képen pedig szárítógéppel csináltam, és ha jól emlékszem, darált dióból készült.
Amikor valódi ételeket – akár gyümölcsöt is – fogyasztasz, figyeld meg, hogy soha nem eszed magad túl belőlük. Amikor jóllaktál, abbahagyod. De a jó kis agyonfőzött, nulla enzimet és kevés tápanyagot tartalmazó ételeket addig esszük, míg ki nem pukkanunk.
Szóval az elmúlt 30 évben rengeteget tanultam a testemről, és már tudom, hogy én akkor érzem magam a legjobban – testileg és lelkileg –, ha keveset eszem. Sok nyerset, és a főtt ételeket - a főzelékeket leginkább - legtöbbször már olaj nélkül készítem. Lisztet 20 éve nem használok. A felső képen a mai ebédemet, a többin pedig a nyers ételeket láthatjátok.
Erősen gondolkodom azon, hogy ezen a nyáron újra kihívás elé állítom magam egy néhány hetes nyersevéssel. Akár csatlakozhattok is!




2 megjegyzés:
Én bizony nem ennyire tudatosan étkezem.
Biztos hogy kell, amit csinálsz, mert jó közérzetet bizosít( fontos) többek között, és nézegetem a képeid is rólad. Szép vagy, tényleg szép!
Tükröződik rajtad, amiről írtál.
Köszönöm, Éva! Jó, hogy itt vagy!
Megjegyzés küldése